Magyarország a polikrízis korában – Misszió 2050 helyzetelemzés

1. Bevezetés: A 21. század harmadik évtizedére a világ egymással összefonódó válságok sorozatával néz szembe. A klímaváltozás, a gazdasági egyenlőtlenségek, az energiabizonytalanság, a geopolitikai feszültségek, a társadalmi bizalomválság és az ökológiai rendszerek összeomlása nem elszigetelten jelentkeznek, hanem egymást erősítve, rendszerszinten hatnak.
   Ezt nevezzük polikrízisnek. Magyarország – mint nyitott, közepes méretű ország az Európai Unió peremvidékén – különösen érzékeny ezekre a válságokra. Az ország jövőbeli biztonsága, jóléte és szuverenitása azon múlik, mennyire tudjuk időben felismerni ezeket a fenyegetéseket, és képesek vagyunk-e megalapozott, átgondolt és integrált válaszokat adni.
   A Misszió 2050 projekt ezt tűzte ki célul: Magyarország természeti erőforrásainak, nemzetközi kapcsolatrendszerének és belső társadalmi-gazdasági állapotának átfogó elemzésével egy olyan kockázati térképet alkotunk, amely segít megelőzni a rendszerszintű zavarokat. Erre az átfogó térképre építve pedig elkészülnek olyan javaslatok és projekttervek, amelyek ezek kezelését szolgálják – a szabályozástól a közpolitikai és technológiai megoldásokig. Ez a dokumentum a projekt első nyilvános változata, amelynek célja az ismeretek megosztása és a társadalmi párbeszéd elindítása. Arra hívjuk az olvasót, hogy ne csak szemlélője, hanem aktív alakítója legyen annak a jövőnek, amelyben mindannyian élni fogunk.

2. Módszertan: A projekt célja, hogy rendszerszintű képet adjon Magyarország helyzetéről a 21. század kihívásainak tükrében. Ehhez három fő elemzési pilléren nyugszik a munka:

2.1 Természeti erőforrások felmérése
Az első szakaszban a hazai természeti tőke állapotát vizsgáljuk, különös tekintettel a következőkre:

• vízkészletek, felszíni és felszín alatti források,
• talajállapot, termékenység és degradációs folyamatok,
• energiaforrások, különösen a megújulók hasznosíthatósága,
• ökológiai rendszerek, biodiverzitás és ökoszisztéma-szolgáltatások.

Az adatgyűjtéshez nyilvános statisztikai adatbázisokat (pl. KSH, EU, ENSZ FAO), hazai és nemzetközi kutatások eredményeit, valamint szakértői interjúkat is használunk.

2.2 Politikai és gazdasági kapcsolatok vizsgálata
A második elemzési irány Magyarország külkapcsolati hálóját tekinti át:

• az EU-n belüli gazdasági és politikai integráció,
• a keleti nyitás stratégiája (Kína, Oroszország, Törökország),
• transzatlanti kapcsolatok (USA, NATO),
• regionális együttműködések (V4, Nyugat-Balkán),
• a külkereskedelmi és pénzügyi függőségek és mozgásterünk.

Elemzéseink itt is különböző forrásokra támaszkodnak: külkereskedelmi adatokra, diplomáciai jelentésekre, szakpolitikai dokumentumokra és háttérbeszélgetésekre.

2.3 A polikrízis és kockázati térképezés
A harmadik pillér a kockázatelemzés, amely egy kifejezetten erre a célra fejlesztett mátrixon alapul. Ennek lényege, hogy a különböző válságtípusokat – ökológiai, gazdasági, társadalmi, politikai – valószínűségük és hatásuk alapján rangsoroljuk.

A kapott eredmények alapján készül el a nemzeti kockázati térkép, amely megmutatja:

• mely területeken a legnagyobb az összeomlás esélye,
• hol vannak a rendszer gyenge pontjai,
• milyen típusú beavatkozások hozhatnak stabilitást.

E térkép nem pusztán elemzés, hanem tervezési alap, amelyre konkrét projekttervek és – szükség esetén – szabályozási javaslatok is épülnek.

3. Magyarország jelenlegi helyzete:

3.1 Természeti erőforrások
Magyarország természeti erőforrásai közepesnek mondhatók globális összevetésben, de térségileg sokszínű és részben megújuló erőforráskészletekkel rendelkezünk. Ugyanakkor ezek állapota és fenntarthatósága egyre több kihívással néz szembe.

Víz
Magyarország vízrajzi helyzete kedvező: a Kárpát-medence zárt medence, bőséges felszíni vízfolyásokkal és kiterjedt felszín alatti vízkészletekkel. Az ország édesvízellátottsága elvileg jó, azonban:

• az ivóvízhálózat elöregedett, vízveszteségek magasak,
• az Alföldön az aszályos időszakok gyakoribbá váltak,
• a Duna és a Tisza vízhozama erősen függ a külföldi vízgyűjtőkről,
• a talajvíz szintje több régióban tartósan csökken.

Ez a vízbiztonságot nemcsak ökológiai, hanem élelmiszertermelési és társadalmi oldalról is veszélyezteti.

Talaj
Magyarország talajállapota egyre romlik. Az intenzív mezőgazdaság, a műtrágyahasználat, a gépesített művelés és a vízvisszatartás hiánya együtt okozzák a következőket:

• erózió és talajszerkezet-romlás,
• szervesanyag-tartalom csökkenése,
• szikesedés és elsivatagosodási folyamatok főként az Alföldön.

Ez hosszú távon az élelmiszer-önrendelkezés egyik kulcskockázata lehet.

Energia
Az ország primer energiaellátása nagyrészt importfüggő (földgáz, kőolaj), miközben megújuló potenciálja kihasználatlan:

• napenergia-hasznosítás dinamikusan nő, de hálózati problémák korlátozzák,
• szélenergia gyakorlatilag betiltott (új szélerőmű létesítés 2016 óta nincs),
• geotermia adottságaink kiemelkedők, de rendszerszintű hasznosítás gyerekcipőben jár,
• biomassza aránya magas, de nem fenntartható módon történik a kitermelés.

A fosszilis függőség és a klímapolitikai elmaradások miatt az energia-ellátás sebezhető.

Ökológiai rendszerek
Biodiverzitásunk mérsékelten gazdag, de sok faj veszélyeztetett:

• a védett területek aránya javult, de szigetelt rendszerben működnek,
• a beépítés (pl. tópartok), infrastruktúrafejlesztések, intenzív mezőgazdaság és idegenhonos fajok egyaránt veszélyeztetik az ökoszisztémákat,
• a zöld infrastruktúra fejlesztése akadozik, klímaválaszok kevéssé integráltak.

Az ökológiai stabilitás kulcsfontosságú lenne a hosszú távú alkalmazkodásban, mégis alacsony prioritást élvez.

3.2 Politikai és gazdasági kapcsolatok

Magyarország geopolitikai helyzete egyedi: az ország egyszerre tagja az Európai Uniónak és a NATO-nak, miközben törekszik keleti nyitásra és diverzifikált gazdasági kapcsolatokra. Ez a többirányú kötődés lehetőségeket és kockázatokat egyaránt hordoz.

Európai Unió
Az EU a legfontosabb gazdasági és politikai keret Magyarország számára:

• kereskedelem: exportunk közel 75%-a EU-tagországokba irányul, fő partnereink: Németország, Ausztria, Olaszország;
• támogatások: a fejlesztési források (kohéziós, agrártámogatások) alapvető szerepet játszanak az ország gazdasági növekedésében;
• politikai integráció: ugyanakkor az elmúlt években több politikai konfliktus alakult ki a jogállamiság, médiahelyzet és korrupció ügyében, amelyek akadályozták az EU-s források teljes hozzáférését.

A viszony tehát stratégiai jelentőségű, de bizalmi válsággal terhelt.

Keleti nyitás
A 2010-es évektől célzott politika mentén erősödtek a kapcsolatok Kínával, Oroszországgal és Törökországgal:

• Kína: a Budapest–Belgrád vasút, kínai egyetem tervek, akkumulátorgyárak,
• Oroszország: Paks II. beruházás, gázszerződések, energetikai függőség,
• Törökország: védelmi együttműködések, infrastrukturális projektek.

Ezek a kapcsolatok gazdasági nyitásként jelennek meg, de növelik az ország kitettségét autokratikus rendszerek felé.

Transzatlanti kapcsolatok
Az USA és a NATO kiemelt biztonságpolitikai szereplők:

• NATO-n belül aktív részvétel (pl. katonai jelenlét, közös gyakorlatok),
• az USA-val való kétoldalú viszony ingadozó, különösen politikai értékalapú kérdésekben (pl. demokrácia, média).

A NATO-tagság biztonsági garancia, ugyanakkor a transzatlanti orientáció súlya időnként háttérbe szorul.

Regionális együttműködés

• V4 (Visegrádi Négyek): korábban egységes hang, mostanra több ponton megosztott (pl. Ukrajna, migráció, Oroszország);
• Nyugat-Balkán és keleti partnerség: gazdasági és infrastrukturális érdekeltségek (pl. kereskedelem, közlekedés, energia).

A régiós kapcsolatok stratégiai jelentőségűek, de koordinációjuk és súlyuk változó.

Gazdasági függőségek és sérülékenységek
Magyarország erősen integrált a globális gazdaságba:

• autóipar: néhány nagy szereplőtől (pl. Audi, Mercedes, BMW) való függés,
• energia: túlnyomóan orosz forrásokra épül,
• nyersanyagok: nincs jelentős saját bányászat, a kritikus nyersanyagok 90%-a importból származik.

Ez a gazdasági szerkezet növeli a sérülékenységet, különösen egy válságsorozattal terhelt világban.

3.3 Belső társadalmi-gazdasági állapot
A belső társadalmi és gazdasági szerkezetek állapota nagyban meghatározza, hogy egy ország mennyire képes alkalmazkodni a külső válságokhoz. Magyarországon az elmúlt évtizedek fejlődése ellenére több strukturális törékenység fennáll.

Gazdasági szerkezet és növekedés

• Az ország gazdasága exportorientált és erősen multinacionális vállalatokra épül, különösen az autóiparban és elektronikai összeszerelésben.
• A gazdasági növekedés jelentős részét EU-s források hajtották, ezek elapadása vagy feltételekhez kötése lassíthatja a fejlődést.
• A KKV-szektor gyenge versenyképességű, az innovációs ráta alacsony.

Egy esetleges nemzetközi keresletcsökkenés vagy ellátási lánc akadozás aránytalanul nagy hatással lenne az országra.

Munkaerőpiac és képzettség

• A foglalkoztatottság hivatalosan magas, de sok a közmunkára támaszkodó térség.
• A munkaerőpiacon jelentős a szakképzett munkaerőhiány, miközben a fiatal diplomások nagy arányban külföldre távoznak.
• Az oktatási rendszer alulfinanszírozott és nem versenyképes, különösen a digitális, idegen nyelvi és természettudományos készségek terén.

Ez a helyzet gyengíti a társadalmi mobilitást és akadályozza a tudásalapú gazdaság kialakulását.

Társadalmi egyenlőtlenségek és demográfia

• A társadalmi egyenlőtlenségek regionális és etnikai alapon is jelentősek (különösen Kelet-Magyarországon és a roma lakosság körében).
• Az elöregedés gyorsul: a népesség csökken, az aktív korúak aránya mérséklődik.
• A szociális ellátórendszerek (egészségügy, idősgondozás) túlterheltek és alulfinanszírozottak.

Ez a demográfiai és szociális tendencia hosszú távon fenntarthatatlan.

Közbizalom és intézményi stabilitás

• A politikai polarizáció magas, az intézményekbe vetett közbizalom alacsony.
• A korrupcióérzékelés és a közpénzek átláthatósága nemzetközi összehasonlításban kedvezőtlen.
• A civil szféra, média és tudományos autonómia korlátozása csökkenti az adaptív kapacitást.

Az ország demokratikus működőképessége – mint válságállósági tényező – meggyengült.

4. A polikrízis korszak kihívásai:

A polikrízis fogalma azt a korszakot írja le, amelyben több, egymást erősítő és párhuzamosan zajló válság egyidejűleg formálja a világot. Ezek nem elszigetelten, hanem egymásra hatva jelentkeznek – és rendszerint globális, regionális, nemzeti és helyi szinten is érzékelhetők.
Magyarország a következő főbb kihívásokkal néz szembe a polikrízis világában:

4.1 Ökológiai válságok
Klímaváltozás

• Az éves középhőmérséklet már most 1,5 °C-kal nőtt az iparosodás előtti szinthez képest.
• Növekvő hőhullámok, vízhiány, talajromlás, és mezőgazdasági terméskiesések várhatók.
• A városi hőszigetek és a csapadék-intenzitás extrém ingadozásai már napjainkban is érzékelhetők.

Biodiverzitás csökkenése

• Fajkihalások, beporzók eltűnése, ökológiai egyensúly felborulása – ezek hatással vannak az élelmiszerbiztonságra is.
• A természetes élőhelyek zsugorodása gyorsul, és nem kompenzálják a védett területek.

Erőforrás-korlátok

• Egyre szűkösebbé válik az elérhető termőföld, tiszta víz, nyersanyag.
• A globális verseny az erőforrásokért fokozódik, ami kiszolgáltatottabbá teszi az importfüggő országokat.

4.2 Energiabizonytalanság és gazdasági instabilitás

Fosszilis energiafüggőség

• Az energiapiacok áringadozása és a politikai kitettségek (pl. orosz gáz) komoly biztonsági kockázat.
• A zöld átállás nemcsak technológiai, hanem társadalmi és pénzügyi kihívás is.

Infláció és ellátási láncok sérülékenysége

• A Covid–19 után kialakult zavarok és a háborús helyzetek (pl. Ukrajna) megmutatták: a globális rendszerek törékenyek.
• Magyarország, mint feldolgozó-ipari és exportorientált gazdaság, különösen érzékeny.

Adósság és pénzügyi instabilitás

• A magas államadósság, kamatkiadások és inflációs nyomás együttesen szűkítik a válságkezelés mozgásterét.

4.3 Geopolitikai feszültségek és töredezett világrend

• A többpólusú világban az USA, Kína, Oroszország, EU viszonyaiban növekvő feszültség figyelhető meg.
• Új „hidegháborús” logikák, nyersanyag-alapú hatalmi játszmák és regionális instabilitások (pl. Közel-Kelet, Balkán) súlyosbíthatják a globális kríziseket.
• Az Európai Unió jövője (bővítés, reformok, közös védelmi és gazdasági stratégia) is kulcskérdéssé válik.

Magyarország helyzete itt két tűz közé kerülhet, ha nem tisztázott a geopolitikai irányultság.

4.4 Társadalmi kockázatok és bizalmi válság
Demográfiai összeomlás

• A népességfogyás és az elöregedés gyorsul, miközben a bevándorlás kezelése politikai feszültségeket szül.
• A társadalom eltartóképessége csökken.

Digitális szakadék és biztonság

• A technológiai fejlődés (AI, automatizáció) egyes rétegeket kirekeszt, míg másokat erősít.
• A kiberbiztonság, álhírek és dezinformációs hadviselés a társadalmi kohéziót rombolja.

Intézményi gyengeségek

• A politikai polarizáció, korrupció és átláthatóság hiánya aláássa a társadalmi együttműködés alapjait.
• A közbizalom hiánya gátolja a kollektív válságkezelést.

5. Kockázati térkép:

A kockázati térkép célja, hogy rendszerszinten feltérképezze Magyarország legjelentősebb fenyegetéseit, figyelembe véve azok valószínűségét és hatását. Ez nemcsak diagnózis, hanem tervezési segédeszköz is: segít abban, hogy azonosítsuk a legkritikusabb beavatkozási pontokat.

5.1 Módszertan
A térkép alapjául egy hatás–valószínűség mátrix szolgál. Az egyes kockázatok pozícióját szakértői becslések, történeti adatok, trendanalízisek és korábbi válságok tapasztalatai alapján határoztuk meg.

A következő szempontokat alkalmaztuk:

• Valószínűség: mennyire esélyes, hogy az adott kockázat 5–10 éven belül bekövetkezik.
• Hatás: mekkora rendszerszintű következményekkel járna az ország működésére (gazdaság, társadalom, környezet, politika).

A kockázatok négy fő kategóriába sorolhatók:

1. Ökológiai
2. Gazdasági
3. Társadalmi
4. Politikai / intézményi

5.2 Főbb kockázati pontok

5.3 Kockázati mátrix (vizuális leírás)

Az elemzések alapján négy csoport különíthető el:

• A – Kritikus prioritású kockázatok (magas valószínűség + magas hatás)
  – Vízhiány, energiabizonytalanság, intézményi bizalomvesztés
• B – Rendszerkockázatok (közepes valószínűség + magas hatás)
  – EU-források elvesztése, geopolitikai feszültségek, klímaadaptáció hiánya
• C – Felhalmozódó társadalmi nyomás (magas valószínűség + közepes hatás)
  – Elvándorlás, digitális dezinformáció, munkaerőhiány
• D – Latens, de gyorsan eszkalálódó kockázatok (közepes valószínűség + közepes hatás)
  – Agrárválság, szélsőséges politikai feszültség

6. Egy példaként bemutatott projektterv: Vízbiztonság 2035

6.1 Kockázat: vízhiány és vízkezelési zavarok

Az Alföld és más síkvidéki területek egyre súlyosabb aszályokkal küzdenek. A csapadék térbeli és időbeli eloszlása szélsőségessé vált, miközben a vízmegtartó képesség csökkent. Az ivóvízhálózat elöregedett, az öntözési rendszerek hiányosak, a vízgazdálkodás széttagolt.
A kockázat nemcsak mezőgazdasági, hanem stratégiai és társadalmi, hiszen érinti az élelmiszerellátást, lakossági vízbázist és regionális egyenlőtlenségeket.

6.2 Projektterv: „Vízbiztonság 2035” – Nemzeti alkalmazkodási terv

Célkitűzés
2025–2035 között egy olyan országos alkalmazkodási és fejlesztési program indítása, amely:

• megerősíti a hazai vízmegtartó infrastruktúrát,
• átalakítja a mezőgazdasági vízhasználatot,
• javítja az ivóvízhálózat hatékonyságát,
• integrált, adatvezérelt vízpolitikai irányítást valósít meg.

6.3 Intézkedési pillérek

1. Természetes vízmegtartás fejlesztése
   • Vizes élőhelyek rehabilitációja, belvizes területek újrahasznosítása
   • Agrár-ökológiai mozaikterületek létrehozása (táblaszegélyek, kis tavak)
2. Mesterséges öntözési és tározórendszerek modernizálása
   • Regionális víztározók építése, mikroöntözési támogatás
   • Digitális öntözésvezérlés és vízmonitoring rendszerek
3. Települési vízhasználat racionalizálása
   • Ivóvízhálózat szivárgáscsökkentő felújítása
   • Esővíz-visszafogási rendszerek ösztönzése lakossági és önkormányzati szinten
4. Vízpolitikai kormányzás átalakítása
   • Integrált vízgazdálkodási törvény kidolgozása
   • Regionális vízügyi koordinációs tanácsok létrehozása
   • Vízadat-platform bevezetése (open data alapon)

6.4 Várható eredmények

• A mezőgazdasági aszálykitettség 30%-os csökkenése 2035-ig
• Az ivóvízhálózat veszteségeinek 25%-os mérséklése
• 200 000 hektár vízmegtartásra optimalizált terület rehabilitációja
• Állampolgári és önkormányzati részvétel erősödése a vízügyi döntésekben

6.5 Szükséges szabályozási háttér (vázlat)

A projekt végrehajtása jogalkotási lépéseket is igényel. Ezek előkészítése már a program korai szakaszában megindulhat:

• „Vízbiztonsági törvénycsomag” tervezete:
  • vízmegtartás ösztönzését és számon kérhetőségét előíró szabályozás,
  • vízadat-szolgáltatási kötelezettségek,
  • prioritás-alapú támogatási rendszer az öntözésfejlesztésben,
  • települési vízgazdálkodási tervek kötelező elkészítése.

6.6 Miért lesz más ez a projekt? – A megközelítés újdonsága

Magyarország vízellátásával és vízgazdálkodásával kapcsolatban az elmúlt évtizedekben több stratégia, szakpolitikai terv és kormányzati program készült. Ezek közé tartozik például a Nemzeti Vízstratégia, a Vízgyűjtő-gazdálkodási Terv, a Nemzeti Aszálystratégia, valamint különböző agrártámogatási eszközök és infrastrukturális fejlesztési tervek.
Bár ezek fontos részinformációkat tartalmaznak, a gyakorlati hatékonyságuk korlátozott volt. Ennek fő okai:

• Szakmai széttöredezettség: különböző ágazatok különböző célok mentén dolgoztak, gyakran összehangolás nélkül (mezőgazdaság, környezetvédelem, energetika, belügy).
• Gazdasági torzítások: az elérhető támogatások és beruházások sok esetben nem ott valósultak meg, ahol a legsürgetőbb szükség lett volna rájuk, hanem ahol a pályázati feltételek ezt lehetővé tették.
• Politikai részérdekek: a döntések gyakran rövid távú, politikai logikák szerint születtek, nem pedig hosszú távú stratégiai szempontok alapján.
• Reális végrehajthatóság hiánya: a tervek nem mindig mérték fel, hogy adott térségek társadalmi, pénzügyi vagy adminisztratív kapacitása mennyire képes befogadni és végig vinni az előírt intézkedéseket.

Ez a projekt miben más?
Ez a projekt egységes, integrált és végrehajthatóság-központú megközelítést alkalmaz:

• Problémaintegráció: nem egyetlen ágazat szemszögéből vizsgálja a kérdést, hanem összekapcsolja az ökológiai, gazdasági, társadalmi és infrastrukturális szempontokat. A vízbiztonságot nem technikai, hanem rendszerszintű kérdésként kezeli.
• Érdektől független prioritásalkotás: a javaslatok nem politikai vagy gazdasági érdekcsoportok alapján, hanem társadalmi haszon, sebezhetőség és költség-haszon arány szerint kerülnek sorrendbe. Egy transzparens és szakmailag indokolt prioritási mátrix szerint történik a projekttervek rangsorolása.
• Megvalósíthatósági szűrő: minden beavatkozási javaslat átmegy egy végrehajthatósági értékelésen, amely figyelembe veszi:
  • a térségi befogadóképességet (szakmai kapacitás, társadalmi támogatottság),
  • a szükséges finanszírozási és jogi keretek meglétét vagy hiányát,
  • az intézményi koordináció lehetőségeit.
• Függetlenség és szakmaiság: a projekt nem kormányzati megrendelésre készül, hanem közérdekből és nyílt társadalmi felhatalmazással. Ez biztosítja, hogy az elemzés nem igazodik rövid távú politikai ciklusokhoz vagy piaci lobbikhoz, hanem valódi hosszú távú fenntarthatóságra törekszik.

7. További javasolt projekttervek (minták):

7.1 Energiafüggetlenség 2040
Cél: Magyarország fosszilis energiaimport-függőségének radikális csökkentése, decentralizált és megújuló alapú energiarendszer kiépítése.

Fő irányok:

• Nap- és geotermikus energia gyorsított integrációja
• Hálózati szabályozás és energiatárolás fejlesztése
• Társadalmasított energiaközösségek (pl. közösségi naperőművek)
• Energiahatékonysági normák szigorítása (épületek, ipar, közszféra)

Megvalósíthatóság: magas társadalmi támogatottság, de beruházásintenzív; jogszabályi reform szükséges

7.2 Agrár-ökológiai átmenet 2035

Cél: Az élelmiszertermelés alkalmazkodóképességének növelése a klímaváltozáshoz, a termőföldek állapotának javítása.

Fő irányok:

• Monokultúrák visszaszorítása, vetésforgó és biodiverzitás ösztönzése
• Agrárerdészet, talajmegőrző technológiák elterjesztése
• Rövid ellátási láncok támogatása (helyi piac, közétkeztetés)
• Digitális precíziós gazdálkodás térnyerése

Megvalósíthatóság: jelentős agrárlobbi ellenállás várható, de közép- és hosszú távon elkerülhetetlen

7.3 Kiberbiztonság és digitális szuverenitás 2030

Cél: A magyar társadalom és állam digitális rendszereinek védelme külső beavatkozásokkal és manipulációval szemben.
Fő irányok:

• Kiberbiztonsági szabályozás korszerűsítése és végrehajtásának erősítése
• Digitális műveltség, forráselemző oktatás bevezetése az iskolákban
• Kritikus infrastruktúrák (pl. víz, energia, pénzügy) IT-rendszereinek védelme
• Nyílt forráskódú és hazai fejlesztésű rendszerek ösztönzése

Megvalósíthatóság: technikai szaktudás rendelkezésre áll, politikai akarat kulcsfontosságú

7.4 Társadalmi kohézió és intézményi bizalom helyreállítása

Cél: A társadalmi bizalom megerősítése, az állam és az állampolgárok közötti viszony stabilizálása.
Fő irányok:

• Átláthatósági és antikorrupciós intézkedések megerősítése
• Civil szféra támogatása, közösségi részvételi modellek elterjesztése
• Demokratikus intézmények kapacitásfejlesztése (pl. önkormányzatok, oktatás, média)
• Részvételi döntéshozatali mechanizmusok (állampolgári tanácsok, társadalmi egyeztetések)

Megvalósíthatóság: politikailag érzékeny terület, de demokratikus stabilitás nélkül más projekt sem lesz fenntartható

8. Következtetések és felhívás:

A világ ma olyan átalakulási korszakába lépett, amelyben a régi sémák már nem nyújtanak választ a jövő kihívásaira. Magyarország ebben a bizonytalan világban csak akkor lehet sikeres és ellenálló, ha szembenéz saját adottságaival, korlátaival és lehetőségeivel – és ezek alapján reális, hosszú távú jövőképet alkot.
Ez a projekt ezzel a céllal indult: feltárni a természeti, gazdasági, társadalmi és geopolitikai kockázatokat, megérteni azok összefüggéseit, és valóságos alternatívákat nyújtani – nem elméleti, hanem végrehajtható formában.
Az ebben a dokumentumban bemutatott kockázati térkép, elemzések és projekttervek nem végleges válaszokat adnak, hanem egy társadalmi párbeszéd és cselekvés alapját teremtik meg.

Ez a munka azonban nem folytatható egyedül.
Ha valóban olyan anyagot akarunk létrehozni, amely:

• független minden pártpolitikai, gazdasági vagy ideológiai befolyástól,
• hiteles és közérthető módon szólítja meg a társadalmat,
• képes valós hatást gyakorolni a közpolitikai döntésekre,

akkor elengedhetetlen egy széleskörű, társadalmilag finanszírozott háttér megteremtése.

Ezért kérünk mindenkit, aki fontosnak érzi a projekt célját:

• támogassa a kezdeményezést anyagilag, akár kis összeggel is – ezzel a függetlenség biztosítéka lesz,
• kövesse és ossza meg az elkészült anyagokat, hogy minél többen bekapcsolódhassanak,
• csatlakozzon szakmai vagy civil partnerként – nyitottak vagyunk tudásra, kapcsolatokra, önkéntes hozzájárulásra.

A polikrízis nemcsak veszély, hanem lehetőség is az újra tervezésre. De ehhez nem elegendő néhány szakértő vagy elkötelezett közösség – szükség van rád is.